Fejezet 59

Az éneklõmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midõn embereket külde Saul, és õrizék az õ házát, hogy megöljék õt. (59:2)

Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtõl, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!
2 (59:3) Szabadíts meg engemet a gonosztevõktõl, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
3 (59:4) Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyûltek ellenem az erõsek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!
4 (59:5) Bûnöm nélkül egybegyûlnek és készülnek ellenem: serkenj fel elõmbe és láds meg ezeket!
5 (59:6) Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. Szela.
6 (59:7) Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
7 (59:8) Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, úgy mond, kicsoda hallja meg?
8 (59:9) Te pedig, Uram, neveted õket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
9 (59:10) Hatalmával szemben te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
10 (59:11) Elõmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim romlását.
11 (59:12) Ne öld meg õket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd õket a te hatalmaddal, és alázd meg õket Uram, mi paizsunk!
12 (59:13) Szájuknak vétke az õ ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.
13 (59:14) Veszítsd el õket búsulásodban, veszítsd el õket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik és Jákób fölött, mind a földnek határáig. Szela.
14 (59:15) Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.
15 (59:16) Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
16 (59:17) Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján.
17 (59:18) Én erõsségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: õ az én kegyelmes Istenem!