Fejezet 129

Grádicsok éneke.

Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyûlölik a Siont.
6 Olyanok lesznek, mint a háztetõn a fû, a mely kiszárad, mielõtt letépnék.
7 Amelyet sem arató nem szed markába, sem kévekötõ az ölébe.
8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!