Fejezet 19

Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára. (19:2)

Az egek beszélik Isten dicsõségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat.
2 (19:3) Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentést.
3 (19:4) Nem olyan szó, sem olyan beszéd, a melynek hangja nem hallható:
4 (19:5) Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az õ mondásuk. A napnak csinált bennök sátort.
5 (19:6) Olyan ez, mint egy võlegény, a ki az õ ágyasházából jön ki; örvend, mint egy hõs, hogy futhatja a pályát.
6 (19:7) Kijövetele az ég egyik szélétõl s forgása a másik széléig; és nincs semmi, a mi elrejtõzhetnék hevétõl.
7 (19:8) Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az Úrnak bizonyságtétele biztos, bölcscsé teszi az együgyût.
8 (19:9) Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos, megvilágosítja a szemeket.
9 (19:10) Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké; az Úrnak ítéletei változhatatlanok s mindenestõl fogva igazságosak.
10 (19:11) Kivánatosabbak az aranynál, még a sok színaranynál is; és édesebbek a méznél, még a színméznél is.
11 (19:12) Szolgádat is intik azok; a ki megtartja azokat, nagy jutalma van.
12 (19:13) Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bûnöktõl tisztíts meg engemet.
13 (19:14) Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól; ne uralkodjanak rajtam; akkor ártatlan leszek, és tiszta leszek, sok vétektõl.
14 (19:15) Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gondolatai elõtted, legyenek, oh Uram, kõsziklám és megváltóm.