Fejezet 34

Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek elõtt, és mikor ez elûzte õt és elment. (34:2)

Áldom az Urat minden idõben, dicsérete mindig ajkamon van!
2 (34:3) Dicsekedik lelkem az Úrban; s hallják ezt a szegények és örülnek.
3 (34:4) Dicsõítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az õ nevét!
4 (34:5) Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmembõl kimentett engem.
5 (34:6) A kik õ reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.
6 (34:7) Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette õt.
7 (34:8) Az Úr angyala tábort jár az õt félõk körül és kiszabadítja õket.
8 (34:9) Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki õ benne bízik.
9 (34:10) Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik õt félik, nincs fogyatkozásuk.
10 (34:11) Az oroszlánok szûkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.
11 (34:12) Jõjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!
12 (34:13) Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson?
13 (34:14) Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtõl.
14 (34:15) Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.
15 (34:16) Az Úr szemei az igazakon vannak, és az õ fülei azoknak kiáltásán;
16 (34:17) Az Úr orczája pedig a gonosztevõkön van, hogy kiirtsa, emlékezetöket a földrõl.
17 (34:18) Ha igazak kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti õket.
18 (34:19) Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.
19 (34:20) Sok baja van az igaznak, de valamennyibõl kimenti az Úr.
20 (34:21) Megõrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból.
21 (34:22) A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyûlölik az igazat.
22 (34:23) Az Úr kimenti az õ szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki õ benne bízik.