Fejezet 130

Grádicsok éneke.

A mélységbõl kiáltok hozzád, Uram!
2 Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgõ szavamra!
3 Ha a bûnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!
4 Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!
5 Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az õ igéretében.
6 Várja lelkem az Urat, jobban, mint az õrök a reggelt, az õrök a reggelt.
7 Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bõséges nála a szabadítás!
8 Meg is szabadítja õ Izráelt minden õ bûnébõl.